Huszáros - Csaták

A portya szabályai

Szibler Gábor
2020.05.21
A portya szabályai. A sárvári állandó huszárkiállítás ismeretéhez

Az alapvető, összefoglaló nyelvészeti munkákban, köztük a Magyar etimológiai szótár, valamint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára című lexikonokban a portya szóval kapcsolatban a következőket tudhatjuk meg.

Jelentése: kisebb katonai egység betörése ellenséges területre. A szó eredete bizonytalan. Talán német jövevényszó, partie, partei (szakasz, csoport, összetartozó személyek, tárgyak csoportja) kifejezésből származik. A háborúban kisebb csapattest, portyázó csapat, portyázás. Ez a francia partie ’rész, fél, ellenfél (ld. párt, partizán) átvétele. Latin származtatása téves.

A szótárak szerzői egyelőre tehát bizonytalanok, nem tudják egyértelműen behatárolni a portya, portyázás szó eredetét. Miről mesélnek azonban nekünk a korabeli források?

Mire jó a portyázó?

A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum mennyezetének freskója (részlet)

Az ellenség létszámáról, haditervéről, tevékenységéről minden hadvezér szeretett volna információt szerezni, foglyokat ejteni, az ellenfél utánpótlásait zavarni, saját hadmozdulatait leplezni, vagyis minden olyan harci tevékenységet végezni, amely egy-egy kisebb, lehetőleg gyors mozgású, könnyűfegyverzetű egységgel volt végrehajtható.

Ebben felülmúlhatatlannak bizonyultak a két évszázados török-magyar harcokban edződött, a lesvetés, a portyázás, a rajtaütés mesterségében jártas magyar huszárok. A 18. századi harcászatban jelentősen megnövekedett a könnyűlovasság szerepe, a nyugati seregek nehezebb fegyverzetű lovassága az ilyen feladatok ellátására kevéssé volt alkalmas.

A honfoglaló magyarok sikereinek jó részét is az adta, hogy a nyugati lovassággal szemben mozgékonyak voltak, fegyverzetbeli hátrányaikat cselvetésekkel egyenlítették ki. A később beköltöző keleti népek (besenyők, kunok, jászok) révén ez a könnyűlovas harcmodor a középkori magyar taktika részét képezte továbbra is.

Az oszmán-törökök is mesterei voltak ennek, így a végvári magyar vitézek alaposan elsajátították a harcmodort, hogy eredményesen vehessék fel a küzdelmet a hódítókkal. Ekkor váltak e taktika kiváló ismerőivé. A 16. században a portyát száguldásnak vagy mezei munkának is nevezték. A budai pasa levelezésében rendszeresen panaszkodik arra, hogy a magyar végek vitézei „várak alá száguldozástól, leshányástól, ragadozástól meg nem szűnnek”.

A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum dísztermének freskórészlete

A sárvári vár ura, Nádasdy Ferenc (1555-1604) az ilyen portyák során szerezte vitézi hírnevét és ragadványnevét az ellenségtől: Fekete bég. A sárváriak hol „Berzence alá száguldottanak”, hol „Zsámbék alá száguldottanak, az mieinket lesre akarták venni”, vagy „Simontornya alá száguldottanak, az béget lesre akarták venni”. Mindezeket mélyen az ellenség vonalai mögött. 

A kuruc korig gyakran portásnak (é.: portyásnak) is nevezték a portyára küldötteket. Szaniszló Zsigmond erdélyi kuruc tiszt említi naplójában, hogy 1708. május 13-án Rácz András ezereskapitány „maga mintegy hatszázad magával portára megyen, (az) Kaczkón túl az németek portássival öszvetalálkozván, ellenkezni kezdenek.” Esterházy Antal kuruc tábornagy is azt jegyezte fel Bercsényi Miklós főgenerálisnak címzett levelében 1709 nyarán: „szüntelen portássim az ellenség körül mindenfelől serénkednek”.

A 18. század folyamán magyar mintára Európa számos országában is felállítottak könnyűlovas ezredeket, de a korabeli európai hadászattal ellentétes harcmodort meg kellett tanítani az idegen nemzeteknek. A török korban még ösztönszerűen, a gyakorlatban elsajátított fogások szerint végrehajtott portyák kivitelezéséhez a 18. században már kézikönyv is készült.

Jeney Mihály Lajos (1723-1797) vezérőrnagy 1759-ben adta ki Hágában, francia nyelven A portyázó, avagy a kisháború sikerrel való megvívásának mestersége korunk géniusza szerint című taktikai munkáját. A művet angol és német nyelvre szinte azonnal lefordították, mutatva a téma iránti érdeklődést.

Portyázz!

A sárvári vár dísztermének freskórészlete

Jeney munkája, illetve híres portyázók leírásainak, levelezéseinek nyomán kibontakozik előttünk egy kép arról, hogy mi is kellett egy sikeres portyához.

A legfontosabb kívánalmak talán az alábbiak lehettek:

Legyél rátermett vezető! Rendelkezz képzelőerővel, éles elmével, bátorsággal, magabiztossággal, határozottsággal, jó emlékezőtehetséggel, éber, erős, fáradhatatlan természettel, helyes és gyors szemmértékkel és a tisztelet kivívását lehetővé tevő szellemiséggel! Jó, ha ismersz több nyelvet, de az ellenségét mindenképpen. Ismerd katonáidat és az ellenséget és a felderítendő területet is! Fogadj jó kémeket! Mindig a feladat teljesítése lebegjen a szemed előtt!

Válogasd meg az embereidet! Csak erős, egészséges, éhséget, szomjúságot, fáradságot jól bíró, ügyes, agyafúrt, türelmes, óvatos, az önálló gondolkodásra, kezdeményezőkészségre, lényegrelátásra képes vitézeket vigyél magaddal! Közepes termetű (160-170 cm-es), lehetőleg 20-35 év közötti férfiakat keress! Ezek könnyű, a mozgást nem akadályozó öltözékben legyenek, csak annyi fegyvert és élelmet vigyenek, amely nem lassítja őket! Egy portyára a célok függvényében vigyél 15-20, de akár 1000 fős csapatot.

Fordíts különös figyelmet a lovak kiválasztására! A fehér túl feltűnő, és a nyugtalan, ideges paripa is veszélyes lehet. A hat évesnél fiatalabbak sem jók, olyanokat vigyél, amelyek erős testfelépítésűek, de gyorsak. Szoktasd össze a lovakat! A honfoglalás óta használt bőrrel bevont fanyereg a legmegfelelőbb a hosszú távú lovaglásra, ilyet használj! Vitézenként legalább két lóval indulj, ha elfáradnak a lovak, nyergelj át a vezetékekre.  

A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum mennyezetének freskója (részlet)

Jól válaszd ki a portya időpontját! Lesvetéses portyákat a tavaszi fű kisarjadását követően, a lovak friss takarmánnyal való ellátása után indíts, a nyári hónapokban, amikor tömegével támadnak a szúnyogok, legyek és egyéb rovarok, állj le az ilyen tevékenységgel, a vérszívók rohamát se ember, se ló nem állja a rejtőzködés során. Zichy István is így magyarázta Nádasdy Tamás nádornak 1555 nyarán: „Mostan az csatának sincs oly ideje, mert az bogárnak miatta sokáig nem álhatni az lesbe”. Télen csak a fagyos időszakban indíts portyát, de az első hó leestével hagyj fel vele, hiszen a hó könnyen elárulja a csapatod mozgását! Lehetőleg éjszaka indulj portyára, nappal rejtőzködj!

Téveszd meg az ellenfelet! Soha ne áruld el a mozgásod útvonalát! Az utadba kerülő civileket fogd el, nehogy hírt vigyenek az ellenségnek! Ha szükséges, öltsd fel ellenfeled öltözetét!

A csapatod előtt megbízható, a terepet jól ismerő kalauzok, nyomkeresők, vagy jól idomított kutyák járjanak.

Vonulás során jól derítsd fel a környéket, biztosítsd magad a meglepetés ellen! A csapat csendben haladjon, a katonák ne krákogjanak, dohányozzanak, társalogjanak! Ha szükséges, burkold a lovak patáit is ronggyal! Kerüld a lakott helyeket, de út közben jól jegyezz meg minden tereptárgyat!

A csapatodnál kisebb létszámú ellenséget rohand le! Aoha ne támadj éjszaka, sem akkor, ha nem ismered a szemben állók erejét! Lehetőleg kerítsd be az ellenséget, ha nem megy, vesd be a lesvető taktikát: küldj ki néhány ügyes vitézt (martalék), akik elcsalják az ellenséget az elrejtett csapatod elé, aztán keményen üss rajtuk! A túlzott üldözéstől tartózkodj, mert nem tudhatod, ellenséged milyen csellel készül!

A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum mennyezetének freskója (részlet)

Táborozáskor erős, éber őrséget állíts, és mindig legyél készenlétben!

Felderítésre csak kis létszámú csapat menjen, 10-20 fős, olyan emberek, akik ismerik az ellenség nyelvét. Ha szükséges, öltsék fel az ellenség ruházatát is. A felderítők gondoskodjanak az oldalbiztosításról és a terep alapos felderítéséről! Kerüljék az ellenséggel való összecsapást! Az ellenséges tábort lehetőleg éjszaka derítsék fel!

A rajtaütésre a viharos, ködös, zivataros idő vagy a fagyos tél a legmegfelelőbb. Mindig szélnek háttal támadjunk, mert a szél az ellenség szemébe fúj. A támadásra az éjszaka a legkedvezőbb. A túl sötét éjszakában azonban a saját csapatok szétszóródhatnak, eltévedhetnek, erre ügyeljünk! Vessünk be cseleket is, ha szükséges! Például a támadás pillanatában hasznos a nagy zaj keltése, mert megrémíti az ellenfelet és nagyobbnak tünteti fel a saját erőket a valóságosnál.

A lesvetés a legtöbb ötletességet, tudást, szorgalmat és járatosságot igénylő portyázó feladat. Ideálisak a rajtaütésre a patakmedrek, mélyutak, vízmosások, erdők, elhagyott falvak, domboldalak. Elrejtőzéskor minden nyomot tüntessünk el, ami elárulhat minket. A menekülést színlelő, és az ellenséget maga után csaló martalék szerepe nagyon fontos. Körültekintően válaszd ki erre az embereidet! Próbálj meg hasznos nyelvet, azaz az ellenség hadmozdulatait, terveit, létszámát jól ismerő foglyot szerezni!

A helyszínről minél gyorsabban vonulj vissza, de fedezd a hátrálásodat! Ne hagyd, hogy az ellenség megtévesszen, ilyenkor is legyél körültekintő! Ha szükséges, a zsákmánytól, foglyoktól is szabadulj meg a gyorsabb mozgás érdekében!

A fentiek természetesen így sosem voltak leírva, Jeney sem így adta közre munkáját. De biztosan kellettek ezek a tulajdonságok, szabályok is ahhoz, hogy valaki sikeres portyát vigyen véghez. Az esetek többségében a huszárok nagy eséllyel eredményesen tértek haza a portyáról. És ha mégsem volt sikeres az akció?

Hát, a hadiszerencse, bizony, forgandó!

Irodalom

Torma Károly (közl.): Szaniszló Zsigmond naplói. VI. közlemény. In.: Történelmi Tár. 1890.

Thaly Kálmán: Gróf Esterházy Antal kurucz generális tábori könyve. Bp., 1901.

Takáts Sándor: Rajzok a török világból I. Bp., 1915.

Takáts Sándor: A budai basák magyar nyelvű levelezése I. 1553-1589. Bp., 1915.

Jeney: A portyázó, avagy a kisháború sikerrel való megvívásának mestersége korunk géniusza szerint. Hága, 1759. (Magyar Hírmondó) Bp., 1986.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4421 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?