Huszáros - Tárgyak

Ezredemlék a kancellártól

Takács Zoltán Bálint
2020.04.22
Franz von Papen német kancellár, bécsi német követ ajándéka a Nádasdy huszárezrednek (Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum)

Szent Hubertus nevét jól ismerik a vadászok. A legenda szerint Hubertust a Meroving udvarban világi főúrként ismerték, aki egyben szenvedélyes vadász is volt. Nagypénteken sem átallott szenvedélyének hódolni, amikor egy szarvas nyomába eredt.

Az állat azonban egyszer csak megállt, és ekkor Hubertus meglátta a fénylő keresztet a szarvas agancsa között. A főúr ennek hatására keresztény hitre tért és hét évig szerzetesek közt élt. Végül a pápa Liège (Lüttich, ma Belgiumban) püspökévé nevezte ki.

A látomást csak a 15. századtól említik a legendák, melynek nyomán Hubertus a vadászok védőszentjévé vált. Emléknapja november 3., ugyanis ezen a napon emelték ki csontjait a sírjából a liège-i Szent Péter templomban, melyet ő alapított. A csontok kiemelése a szentség elismerésének kiinduló mozzanatát jelentette.

Régebben e napon kezdődött a vadászidény. Hubertus ünnepségeket tartottak, melynek során többek közt lovas akadályversenyekre került sor. A nap fénypontja pedig a falkavadászat volt. A napot végül mulatság zárta.

A lovasverseny okán a kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia huszárezredei rendszeresen tartottak Hubertus lovaglásokat. Számos adat szól arról, hogy a huszárok a Nagy Háború frontjain is néha megtartották a Hubertus-napi vadászlovaglást. A hagyomány a két világháború között töretlenül élt tovább.

Nem falkavadászatokra került sor ilyenkor, hanem egy hosszabb távú tereplovaglásra. Alkalmanként azonban akadályokat is elhelyezhettek. Az ezred vagy a helyőrség parancsnoka vezetőként (mester) ment elől, őket követte a népes társaság. A kíséret nemcsak katonákból állt, hanem civilekből. A Hubertus-napi lovaglás ugyanis társadalmi eseményszámba ment.

Cigarettásdoboz  a sárvári múzeum huszárgyűjteményében. Franz von Papen ajándéka a m. kir. 3. Nádasdy honvéd huszárezrednek

Az I. világháborút követően már 1920 novemberében tartottak Hubertus-versenyt. A nagyszabású rendezvényre Nyíregyházán került sor. A vezető, a 4. huszárezred parancsnoka, a november 1-jén ezredesi rangra előléptetett Oehm Tivadar ezredes volt. Klasszikus versenyre került sor, a versenyzők 7 kilométeres távon 14 akadályt küzdöttek le.

A magyar királyi 3. honvéd huszárezred (1930-tól viselték gróf Nádasdy Ferenc nevét) tisztikara a világháború után először 1923-ban rendezett Hubertus-napi lovasversenyt. A megmérettetésre azonban nem terepen, hanem a soproni akadálypályán került sor.

A következő évben már nemcsak az akadálypályán, hanem terepen is megmutathatták tehetségüket a lovasok. A vadászlovaglást az évek során egyre nagyobb résztvevővel bonyolították le november első felében, azonban nem feltétlenül november 3-án.

Az esemény jelentőségét jelzi, hogy nemcsak a Nádasdy huszárezred tisztjei, a város és a környék neves és nemes családjai vettek azon részt, hanem politikusok, katonai vezetők, illetve a diplomáciai testületek tagjai.

1935-ben a Hubertus lovagláson részt vett Franz von Papen, Németország bécsi követe, 1932-ben kancellár, majd 1933 januárjától 1934 augusztusáig alkancellár. Németországi politikai tevékenységének egyik árnyoldala, hogy nem sikerült a gazdasági válság következményeit orvosolnia. Ráadásul az egyre kaotikusabbá váló belpolitikai helyzetben végül Hitler jutott hatalomra, került a kancellári székbe 1933. január 30-án. Papen pedig alkancellár lett.

1934 júniusában a marburgi egyetement elmondott beszédében bírálta a kibontakozó náci rendszert, beszédében Hitlertől mérsékletet kért. A hamarosan bekövetkező hosszú kések éjszakáján több munkatársát el is veszítette, de Papen megúszta. Hitler júliusban bécsi követi feladatokkal bízta meg, amit feltételekkel ugyan, de elfogadott.

Franz von Papen német kancellár ajándéka a Nádasdy huszároknak. A sárvári állandó huszárkiállítás ismeretéhez

Papen nemcsak az osztrák belpolitikai csoportokkal tartott szoros kapcsolatot, hanem az osztrák fővárosban akkreditált egyéb követekkel, attasékkal.1938-ig, megbízatása végéig gyakran látogatott Magyarországra. Részt vett vadászatokon, lovas eseményeken, és mindeközben tárgyalásokat folytatott a magyar politikai elittel, akár a miniszterelnökkel is.

1935. november 5-én a soproni Nádasdy huszárezred Hubertus lovaglásán vett részt. Az eseményre ellátogatott az osztrák hadügyi államtitkár, de a bécsi magyar követ is, Rudnay Lajos. Legtekintélyesebb vendégnek azonban az egykori német kancellárt tartották.

Franz von Papen a bécsi német követség autóján érkezett meg Sopronba. Elkísérte őt Dálnoky Veress Lajos vezérkari ezredes, bécsi magyar katonai attasé. Az előkelő társaságot a huszárezred parancsnoka, Kossatzky Árpád fogadta, aki egyben a lovaglás mestere volt.

Az üdvözlés után Nagycenkre mentek, ahol elkezdődött a vadászlovaglás, melynek távját Papen szintén teljesítette. A lovaglás után természetesen nemcsak a díjkiosztón vett részt, hanem a díszebéden is, melyet az ezred tisztikara adott. Itt beszédet tartott, melyben dicsérte Magyarországot. Végül délután negyed hatkor indult vissza Bécsbe.

A német követ olyannyira jól érezte magát, hogy másnap táviratot küldött az ezrednek, melyben megköszönte a szívélyes fogadtatást. Rajongását fejezte ki Sopronért, illetve kiemelte a vadászlovaglás megszervezésének magas színvonalát.

Még egy apró epizód tartozik ide. Papen ugyanis még novemberben levélben rendelt abból a borból, melyet a díszebéden fogyasztott. A később legendássá váló Pannónia szálló étterme vezetőjének, Jäger Mihálynak a borát ugyanis olyannyira megkedvelte a vendég, hogy magának és munkatársainak egyaránt kért palackokat.

Cigarettásdoboz  a sárvári múzeum huszárgyűjteményében. Franz von Papen aláírása és a Nádasdy huszárezred jelvénye

A jól sikerült látogatás emléke a sárvári huszárgyűjteményben található és az állandó, Mi vagyunk a huszárok című kiállításon megtekinthető ezüst cigarettásdoboz.

A 800 ezrelékes ezüsttartalommal készült dísztárgy bordázott oldalára zsanéros rögzítéssel erősítették a sima felületű díszített fedelet. A fedélen a Nádasdy huszárezred sorszáma (3 H H, azaz 3. honvéd huszárezred) és a Nádasdy család címerállata, a feltartott szárnyú kacsa látható kilenc ágú grófi koronán.

Az ovális keretbe helyezett címerkép pontossága, részletessége figyelemreméltó, ugyanis a koronák ágain a családi címer nádjait is elhelyezték. Az ovális keretre a magyar korona ül rá. Felül az alkalom neve németül és éve olvasható nagybetűkkel: Huberjagd 1935 (Hubertus-vadászat 1935).

A fedél alján Papen vésett aláírását és egykori címét helyezték el, jelentése magyarul: szolgálaton kívüli birodalmi kancellár (Reichskanzler A. D. – außer Dienst). Az ilyenfajta megnevezés a német állami gyakorlatban bevett gyakorlat volt.

A cigarettásdoboz ajándékozásával a követ egy kedves gesztust gyakorolt. A megbecsülés tárgyi kifejezéseként értelmezhetjük az ajándékot. Az ezrednek küldött távirat szintén ezt hangsúlyozta. Fontos volt ez az ajándékozónak és az ajándékozottnak is.

Utóbbi megőrizte tiszti étkezdéje emlékei között az ajándékot. A cigarettásdoboz tehát nem közvetlen tároló funkciója miatt fontos, hanem azon túlmutat. Biztosak lehetünk abban, hogy soha nem használták. A tiszti étkezde többi darabjával együtt azt a tárgyegyüttest alkotta, melyben a huszárezred saját történelmének tárgyi lenyomatát látta és láttatta. 

Végül a doboz a sárvári múzeumba került, ahol egy a sok tárgy között, mégis egy apró fényt vet a huszárok és a diplomácia eddig alig feltárt és ismert területére.


A tárgy leltári száma: NFM - HuT 83.16.1.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4346 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?