Huszáros - Tárgyak

Főhercegi evőeszközök

Takács Zoltán Bálint
2018.11.08
Főhercegi evőeszközök

A négy darabból álló készlethez leveseskanál, villa, kés és egy kiskanál tartozik. Az evőeszközöket a huszáregyenruháról ismert hármaskarika díszíti. Selyemmel bélelt tartódobozának fedelén a vörös műbőrborításba nyomott aranyozott betűkkel olvasható: Offiziers-Messe von Graf Nádasdy Husaren Nr. 9. Azaz: A 9. számú gróf Nádasdy huszárok tiszti étkezdéje

A doboz belsejében a selymen szintén aranybetűs felirat látható: SCHWARZ & STEINER JUWELIERE WIEN. A bécsi aranyműves cég megnevezését a kés pengéjén is olvashatjuk.

Az érkezés

Habsburg Ottó Ferenc József főherceget nagybátyja, Ferenc József osztrák császár, magyar király 1893-ban nevezte ki az ezred élére. Ottó már februárban ellátogatott Sopronba, ahol megtekintette a számára kibérelt Pejacsevich palotát (régen Színháztér, ma Petőfi tér 5.), melyet mindenben megfelelőnek talált. Feleségével, Mária Jozefa szász királyi hercegnővel júniusban érkezett meg a városba.

A magyar nyelvet folyamatosan gyakorolta, már fogadásakor magyarul válaszolt az őt fogadó bizottságnak. A következő hónapok során rendszeresen vett nyelvleckéket, így fél év múlva nemcsak huszárjaival, hanem a társasági élet tagjaival is magyarul beszélgetett. Bátyjáról, a Szarajevóban 1914. június 28-án meggyilkolt Ferenc Ferdinándról ugyanez nem mondható el. Ferdinánd főherceg 1890 szeptemberétől két éven át szintén a császári és királyi 9. Nádasdy huszárezred parancsnoka volt. Öccsével ellentétben inkább elzárkózott a várostól, de a huszároktól is. Kizárólag német nyelven érintkezett tisztjeivel, sőt nehezményezte, ha azok egymás közt magyarul társalogtak.

Álljon itt azonban egy apró történet. 1893 szeptemberében Sopronban a Színháztéren felavatták Liszt Ferenc mellszobrát. Az esős napon a tér minden házát nemzeti színű zászlókkal lobogózták fel. Egy házra azonban nem kerültek zászlók, Ottó főherceg bérelt palotájára. Ugyanakkor ő kezdeményezte 1897-ben, hogy emlékművet emeljenek Győrnél Napóleon 1809. évi támadása során meghalt magyarok emlékére, ráadásul az emlékoszlop tervét szintén a főherceg rajzolta meg.

1893 telén elterjedt, hogy a főherceg öngyilkossági kísérletet követett el. A magyar sajtóban megjelent hírek azonban ezt cáfolták, balesetről adtak hírt. Egy soproni tudósító udvari körökre hivatkozva elmondta, hogy az ezredparancsnok lőgyakorlatot tartott palotájában, de az édesapjától, Károly Lajos főhercegtől kapott Flaubert pisztoly besült. Ottó megpróbálta a lövedéket kiszedni, de a pisztoly hirtelen eldörrent. A lövedék a főherceget a karján sebesítette meg, de a sérülés nem volt súlyos, de egy ideig bal karját felkötve jelent meg.

Ottó főherceg nemcsak feleségével érkezett Sopronba, elkísérte őt fia, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója, de ekkor még csak hatéves Károly. A kékszemű kisfiú a soproni katolikus népiskola tanítójától, Tormássy Jánostól tanult magyarul, és általa ismerte meg a magyar történelmet és irodalmat a soproni palota falai között.

A soproni tartózkodás családi szempontból szintén fontos volt, ugyanis a házaspár második gyermeke, Miksa Jenő főherceg 1895 áprilisában látta meg a napvilágot. A hivatalos életrajzok Bécset jelölik meg születési helyként, de a Vasárnapi Újság decemberi száma úgy tudja, hogy az újszülött Sopronban látta meg a napvilágot. Utóbbi hír azonban nem állja meg a helyét, Mária Jozefa Bécsben hozta világra a legifjabb főherceget. Férje azonban valóban Sopronban tartózkodott, amikor táviratban értesült fia megszületéséről. Természetesen egyből Bécsbe utazott.

Kiképzés és művészet

Ottó kinevezését követően nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a huszárok folyamatosan gyakorolják a lovaglást. A kiképzés részeként gyakran előfordult, hogy az ezred járőrei akár 100 kilométert is megtettek. Támogatta ugyanakkor a lóversenyzést is. A soproni tiszti lóversenytársaság tiszteletbeli elnökének választotta. Saját költségén hozatta rendbe a soproni versenypályát, illetve új díjakat alapított. Neki köszönhetően a tavaszi verseny mellett ősszel tudtak újabb kétnapos megmérettetést szervezni. Ottó maga is versenyzett, 1895-ben megnyerte a pápai versenyt.

Az ezredparancsnok soproni tartózkodása alatt hódolt szenvedélyének, a festészetnek. Műtermét a Pejacsevich palotában rendezte be. A korabeli híradások szerint a főherceg a karikatúra rajzok készítésében igencsak komoly tehetséget árult el. Munkáit a kortársak bécsi kiállításokon csodálhatták meg, de Berlinbe szintén eljutott egy alkotása. A két fővárosban vadászjelenetet ábrázoló festményeket küldött 1893-ban és 1894-ben.

Az ezredtörténet szerint Sopronban kezdte el festeni azt a festményét, mely egy huszáraltisztet ábrázol lovával. A képet már Bécsben fejezte be, de fotófelvételét elküldte egykori ezredének azzal a megjegyzéssel, hogy azt a tiszti kaszinó egyik sarkába függesszék fel parancsnoki éveinek emlékére.

Ferenc József 1896 júliusában unokaöccsét a császári és királyi 10. lovasdandár parancsnokának nevezte ki. Nem került messze Soprontól, Bécsben rendezte be új lakhelyét a hatalmas parkkal övezett Augarten kastélyban. A főherceg nem bízta a véletlenre új környezete kialakítását. Az egyik termet olyan tányérokkal díszítették, melyekre Ottó sport témájú képeket festett.

A búcsú

Soproni ezredétől 1896. július 18-án, szombaton búcsúzott el. A Pejacsevich palotában tartott búcsúebéden részt vettek a huszártisztek mellett a megye és a város vezetői, magas rangú tisztek, katonai méltóságok. A főherceg beszédében kiemelte, hogy jól érezte magát a városban, és a lóversenyek miatt gyakran visszalátogat majd. Hozzátette még, hogy a magyar nyelvet megítélése szerint egész jól elsajátította, pedig az igencsak nehéz. Elismerte, nem tökéletes a nyelvtudása, ezért beosztották mellé gróf Széchényi Viktor huszártisztet, akivel Bécsben tovább gyakorolja a nyelvet. Az ebéd után közös felvétel készült az ezredparancsnokról és tisztikaráról.

Ottó délután a tisztek feleségeivel találkozott, majd este a főherceg a tisztektől vett búcsút, akik a huszárok laktanyájában adtak számára díszvacsorát. Itt tartott pohárköszöntőjében hangsúlyozta, nehéz szívvel vesz búcsút ezredétől, majd emelte poharát az új parancsnokra, Lónyay Albert huszárezredesre. Másnap vonattal hagyta el Sopront, ahol a huszárok kivont karddal álltak díszsorfalat.

Az itt töltött esztendők tárgyi emlékéhez tartozik a sárvári múzeum huszár kiállításán megtekinthető étkészlet, melyet Ottó főherceg távozásakor ajándékozott az ezrednek. A huszárok megbecsülték az értékes ajándékot. Nem kallódott el a következő évtizedek során, pedig nagy utat tett meg, míg 1983-ban a Nádasdy huszárezred tisztikara átadta azt a sárvári múzeumnak.    

Képgaléria

Habsburg Ottó főherceg evőeszköze a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárkiállításában
Habsburg Ottó főherceg evőeszköze a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárkiállításában
Habsburg Ottó főherceg evőeszköze a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárkiállításában
Habsburg Ottó főherceg evőeszköze a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum huszárkiállításában

Kattintson a kiválasztott képekre.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Kapcsolódik:

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3462 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?