Huszártörténeti dokumentumgyűjtemény

Dokumentumok, fényképek, térképek

Szunyogh Albert főhadnagyi kinevezése (Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár)

A legmagyarabb fegyvernem, a huszárság tárgyi emlékei mellett a sárvári múzeum dokumentumokat, fényképeket is őriz, melyek amellett, hogy az ezredek történetét gazdagítják, az egyes huszárok, a tisztek és a közhuszárok, azaz a legénység életébe, hétköznapjaiba is bepillantást engednek.

Nagyobb egységet képviselnek a szunyogi Szunyogh család ránk maradt dokumentumai, melyeket néhány fénykép is kiegészít. A kinevezések, kitüntetési okmányok, iskolai eredmények Szunyogh Albert ifjúkorát és két világháború közti életét a szülőkhöz visszanyúlva elevenítik fel, de előretekintenek az utódokra is. Ha a II. világháborúban nem halt volna hősi halált a két fiú, valószínűleg egy magyar katonadinasztia születését rögzítették volna a dokumentumok, de a történelem kegyetlen menete ehelyett személyes, majd a múzeumi gyűjteménybe kerüléssel közösségi emlékezéssé változtatta a családi tragédiát. 

Huszár csoportkép az első világháborúból

Több száz fotó rögzíti a 20. század magyar huszárjának életét. A világháború frontjaira indulástól a fronton töltött idő gyakori reménytelen helyzetén át a mindennapi feszültséget oldó vidám pillanatokig. A katonasírok fotói azonban egyértelműen a háború kilátástalanságára, az egyes ember, a katona önfeláldozására vetnek fényt egy olyan háborúban, amelyben már inkább a vakszerencse segítette a túlélést, mint a magas fokú hadi ismeret.

Több album az I. világháború után csak lassan kibontakozó magyar lovassport fejlődését rögzíti. Nemcsak a hazai versenyeken készült fényképek segítik az eligazodást, hanem a nemzetközi megmérettetések szereplőit és pályáit bemutató felvételek is. Sok híres versenyzőről is őriz fotókat a múzeum: Platthy József, Schaurek Ottmár, Kania Antal, Selmeczy László, Malanotti Lajos, Hazslinszky-Krull Géza stb. A lovasversenyek helyszínei (Bécs, Káposztásmegyer, Margitsziget) mellett a híres lovasképző, Örkénytábor napjait is tanulmányozhatjuk. 

Az I. világháború katonai térképei az orosz, olasz és erdélyi frontra viszik az utókor szemlélőjét. A gyűjteményben szereplő legtöbb térkép megjárta a háború helyszíneit is, amit a térképre rajzolt állások, hadijelzések bizonyítanak. A múzeum példányai különböző méretarányúak, az áttekintő nagyságtól a részletes, egy-egy kisebb területet bemutató színes vagy egyszínű (fekete-fehér) térképekig. A legtöbb térképet az osztrák-magyar hadsereg térképészeti részlege szerkesztette.

A sárvári múzeum huszárgyűjteményének a részét képezik az ezredtörténetek. Az első monográfiák a 19. század végén jelentek meg, általában német nyelven, nem egyszer ún. gót betűkkel. A két világháború közti ezredtörténetek elsősorban a Nagy Háborúra összpontosítanak. Felépítésükben kronologikus rendben haladnak. Azonban míg egyes művek csak a szóban forgó ezredre koncentrálnak, mások részletes hadtörténetet vázolnak. A világháborús tiszti hősi halottakat azonban kivétel nélkül felsorolják, a közhuszárokat is néhány kötet felsorolja.

Szintén a gyűjteményben találhatók német nyelvű, elsősorban az 1970-es években és utána megjelent szépirodalmi munkák, melyek a lovas katona életét romantikus színben festik le. 

A dokumentumok, fényképek, térképek nemcsak kiegészítik a sárvári múzeum tárgyi gyűjteményét, hanem új adatokkal is szolgálnak. Talán még ennél is fontosabb azonban, hogy segítségükkel egyéni sorsokat ismerhetünk meg, boldog pillanatokat, büszkeségre okot adó eseményeket, de a legszomorúbb perceket is rögzítik akár írásban, akár fényképen. 


Olvasta már?