Huszáros - Tárgyak

Huszárkarikatúrák. Szmrecsányi Pajtás Ödön rajzai

Takács Zoltán Bálint
2020.04.29
Huszárkarikatúrák. Szmrecsányi Pajtás Ödön rajzai a sárvári múzeumban

A Műcsarnok évről évre tavaszi és téli tárlattal várta a látogatókat. A kiállításokon a magyar képzőművészek mutatkoztak be alkotásaikkal. A korabeli sajtó mindig komoly lelkesedéssel számolt be a látottakról oldalakon, hasábokon át.

Az 1903-ban rendezett tárlatról megjelent több lelkes írás kiemelte, hogy a legfiatalabbak között feltűnt Pajtás Ödön mesteri karikatúráival, amelyekkel – ahogy a Pesti Hírlap újságírója fogalmazott – „egyszeriben legelső torzképrajzolóink fölé kerekedett”. Többek közt olyan már befutott festőkkel közösen állíthatott ki a fiatal tehetség, mint Mednyánszky László, Fényes Adolf, Vaszary János, Csók István, Grünwald Béla, Madarász Viktor.

Pajtás Ödön műveivel nem volt mindenki elégedett, sőt kemény hangvételű kritikákat is megfogalmaztak vele szemben. A Magyar Szemle kritikusa a jóízlést kérte számon. „Pajtás Ödön, aki ezúttal először tűnik föl, a katonaéletből merített s a legdrasztikusabb eszközökkel az alantas publikum röhögésére számító torzképeivel szintén nem számíthat nagyobb elismerésre, mint a cirkuszi bohóc bukfenceivel.”

Szmrecsányi Pajtás Ödön karikatúrája Vigyázz! címmel a sárvári múzeum huszárgyűjteményében

A Friss Újság a karikatúrák egészséges humorát emelte ki. A vélemények szórtsága természetes, mindenesetre a karikatúrák népszerűvé váltak. 1905-ben a Singer és Wolfner kiadóvállalat már 50x32 centiméteres lapokon árulta a színes rajzokat. Nyolc lapot adtak ki, melyeket akár részletfizetés mellett is meg lehetett rendelni.

Egy lap 12 koronába került. Összehasonlításként, ahogy azt a kiadóvállalat lapjából az Új Időkből megtudjuk, ahol Pajtás Ödön alkotásait is hirdették, 1 palack Contratussin Bayer szirup szamárköhögés ellen 1 korona 40 fillérbe került. Míg a Magyar Lányok képes hetilapra negyedévenként 3 koronáért fizethettünk volna elő.

A karikatúrák megvételét hirdető egész oldalas írás szerint „a derűs kaszárnyaképek” sokszorosítását „a sajtó propagálta azzal a helyes indokolással, hogy e derűs képekben minél számosabban gyönyörködhessenek”. Már a hirdetés, de a rajzokról szóló, szintén a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Időkben megjelent írás, mai szóval élve PR-cikk is megemlíti, hogy a karikatúrákat hitelesíti rajzolója, aki szolgálatban álló huszárfőhadnagy. 

Szmrecsányi Pajtás Ödön karikatúrája Született civil címmel a sárvári múzeum huszárgyűjteményében (részlet)

Pajtás Ödön Szmrecsányi Ödön felvett művészneve volt. A Felvidéken, elsősorban Liptó és Sáros vármegyében birtokos család országosan is ismert tagokból állt. Ödön nagyapja, szintén Szmrecsányi Ödön és felesége, Berzeviczy Mária bárónő 1885-ben ünnepelte aranylakodalmát.

A hatalmas ünnepségre 13 felnőtt gyermekük és 27 unokájuk látogatott haza a Sáros megyei daróci kastélyba. Köztük volt az ekkor már 10 éves unoka, az ifjú Ödön, aki 1875. november 25-én született Kassán. Édesapja, László Vince közjegyzőként dolgozott Kassán, édesanyja pedig pazonyi Elek Ida volt.

Ödön középiskolai tanulmányait a premontrei rend kassai főgimnáziumában végezte. Az érettségi után a Ludovika Akadémián folytatta tovább, ami a katonai tiszti pálya megalapozását jelentette. 1893. szeptember 1-jétől hadapród tiszthelyettessé nevezték ki, miután elvégezte az Akadémia IV. évfolyamát. Állományba a kassai 5. honvéd huszárezredhez helyezték.

A következő évben hadnaggyá léptették elő. 1897. november 1-jével pedig főhadnaggyá. 1899. június 1-jével a váci 6. honvéd huszárezredhez irányították át.

Szmrecsányi Pajtás Ödön karikatúrája Belügyminisztérium címmel a sárvári múzeum huszárgyűjteményében

1895-től rendszeresen vett részt lovasversenyeken. Először 1895 májusában Budapesten, majd októberben Kassán. Bravúros mutatványaival vált ismertté. 1899 tavaszán azonban súlyos lovas balesetet szenvedett, olyan szerencsétlenül esett le a lóról, hogy mindkét lábát eltörte. A versenyeket általában Pajtás nevű pej kancájával teljesítette.

1902-ben vette feleségül a híres építész, Lechner Ödön leányát, Irmát. A budavári Mátyás-templomban kötött házasságból négy gyermek, három lány (Ida, Irma, Ilona) és egy fiú (Ödön) született. Ida beteges volt, 1928-ban elhunyt. Felesége 1938-ban.

Nem tudjuk, pontosan mi indította el a rajzolás felé. 1903-ban Szicíliában huszárkarikatúrákat vetett papírra. A rajzokat meglátta Paur Géza (1870-1945), aki maga is festő, grafikus volt, a Vasárnapi Újságban jelentek meg többek közt illusztrációi. A művészbarát javaslatára a huszárfőhadnagy beadta kiállításra munkáit a Műcsarnokba. Saját nevét, mint huszár tiszt nem tüntethette fel, ezért lova, Pajtás nevét választotta. Így lett Szmrecsányi Ödönből Pajtás Ödön karikatúrista, vagy ahogy a korabeli újságok gyakran írták, torzképrajzoló.

Szmrecsányi Pajtás Ödön karikatúrája Úton az igazság címmel a sárvári múzeum huszárgyűjteményében (részlet)

A Műcsarnokban rendezett kiállítás után 1904 októberétől egy évre szabadságoltatta magát a katonaságtól, amit 1905-ben még egy évvel megtoldott. Tanulmánykörútra indult ezalatt a jelentős művészvárosokba, Drezdába, Münchenbe és Párizsba. Utóbbi különösen megfogta. Az 1910-ben a téli műcsarnoki tárlaton Párizsi élet című karikatúrasorozata keltett feltűnést.

A Singer és Wolfner Kiadó is üzleti lehetőséget látott a többség által dicsért rajzokban és 1905-ben kezdte el árulni az említett lapokat meglehetősen drágán, de még megfizethető áron. Az ötlet sikert hozott. A sárvári múzeum állandó huszárkiállításának is adományoztak két ilyen lapot fekete keretben.

A sikert jelzi, hogy az első világháborút követően, 1921-ben az Új Idők előfizetői számára többek közt Pajtás Ödön huszárkarikatúráit küldte el ajándékként. A nyomatok mindegyike „békében készült, művészi kivitelben”.

Szmrecsányi Ödön katonának készült, de a pályát végül 1912-ben elhagyta, tiszti rendfokozatának megtartása nélkül saját kérésére leszerelték. A Nagy Háború azonban közbeszólt, az uralkodó, Ferenc József 1915-ben egykori rendfokozatába tartalékosként visszahelyezte a 6. honvéd huszárezredhez. Visszamenőleg, 1914. novemberi hatállyal ugyanakkor századossá léptették elő. Négy év múlva, 1919 augusztusában nyilvánították szolgálatra alkalmatlannak és ekkor nyugállományba helyezték.

Szmrecsányi Pajtás Ödön karikatúrája Meteorológiai probléma címmel a sárvári múzeum huszárgyűjteményében

A háború alatt kiállításokon természetesen alig szerepelt. Neve megjelent azonban azon művészek sorában, akik felajánlották műveiket a Sáros megye megsegítésére életre hívott akcióra. 1914 végén az orosz hadsereg betört Magyarországra és súlyos károkat okozott a megyében.

Művészek, művészeti írók, többek közt a rokon Szinyei Merse Pál, illetve Szmrecsányi Miklós, Ödön nagybátyja, felhívással fordultak az ország polgáraihoz. Sorsjegyvásárlásra buzdították őket, a bevételből pedig az újjáépítést segítették. A sorsjegyeken magyar művészek alkotásait nyerhették meg, mint például Csók István, Benczúr Gyula, Ferenczy Károly és természetesen Szinyei és Pajtás Ödön munkáit.

1917-ben újra szerepelt a Műcsarnok téli kiállításán, melyen Hajtás után című karikatúrája megnyerte Esterházy Miklós (1917. június – augusztus magyar miniszterelnök) 600 koronát érő vízfestmény díját.

A két világháború között rendszeresen állított ki, de visszavonult életet élt. Néha egy-egy vadászaton feltűnt, társadalmi szerepvállalása nem keltett feltűnést. Kísérletező kedve azonban megmaradt. A Magyar Művészet folyóirat 1938-ban megjelent kötetében Herman Lipót lelkes írásban számolt be arról, hogy a karikatúrái révén ismertté és keresetté vált művész gyermekek számára tervezett és készített rongyszőnyegeket.

A sárvári állandó huszárkiállítás részlete. Előtérben Szmrecsányi Pajtás Ödön bekeretezett karikatúráival

Az alkotásokat a nagyközönség a Szinyei Merse Pál Társaság kiállításán láthatta. A pozitív hangvételű beszámoló értékelése szerint „a művészi iparnak s azonfelül a magyar művészetnek e művek nagy nyereségét képezik”.

A II. világháború után ritkán találkozunk nevével. Az 1948-ban a Szinyei Merse Pál Társaság által szervezett Magyar Szalon kiállítás kritikusa szerint a kiállító művészek egy része, így Szmrecsányi Ödön felett is eljárt az idő. Ráadásul a szerző megfogalmazása szerint az idő rostáján kihullt művészek elnyomják a fiatalokat. „Valami avult, rossz, Műcsarnok-levegő ülte meg a Nemzeti Szalon termeit.” Írta a kritikus Szegi Pál a Válasz folyóirat hasábjain.

1952-ben Móra Ferenc Didergő király című meséjét illusztrálta. Utoljára az 1953 decemberében megnyílt IV. Magyar Képzőművészeti Kiállításon szerepelt, melyre egy vadászsorozattal jelentkezett. 1954. január 4-én hunyt el. A rákoskeresztúri temetőben temették el a főváros által adományozott díszsírhelyre.

Szmrecsányi Pajtás Ödön karikatúrája Reingold huszár kistafírozva címmel a sárvári múzeum huszárgyűjteményében

A sárvári huszárgyűjtemény nemcsak két karikatúralapját őrzi, hanem 20 rajzát bemutató albumát is. Az egymástól vékony hártyapapírral elválasztott litografált lapok világoskék, mára erősen megkopott keménytáblás kötésben kerültek forgalomba. A hártyapapíron a rajzok címeit olvashatjuk három nyelven, magyarul, németül és franciául.

A kiadó a többször említett Singer és Wolfner vállalat volt, a nyomdai munkát a Korvint testvérek cég végezte. A kiadó és a nyomda a 19. század végétől több munkán is együttműködött.

A 20 rajz között találjuk azt a nyolcat is, melyet már 1905-ben külön laponként eladásra kínált a kiadóvállalat.

Az album kiadási év nélkül jelent meg, datálását egy híradás azonban mégis segíti. 1924-ben Szegeden a kiadó kiállítást szervezett Csók István és Pajtás Ödön képeiből, hogy új előfizetőket toborozzon az Új Idők hetilap számára. A kiállításról szóló újságcikk közli a tárlaton megtekinthető képek címeit, melyek sorrendje megegyezik az albumban látható karikatúrák sorrendjével. 

Szmrecsányi Pajtás Ödön: Tisztelegj. A karikatúra albumban található hártyával együtt fényképezve. (Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjtemény, Sárvár)

Az aukcióházak interneten olvasható felhívásai a készítés dátumaként az 1916-os esztendőt adják meg, de ez becslés. A szegedi kiállítás természetesen egyik állomása lehetett a hetilap népszerűsítésének, de a sorrendegyezés alapján feltételezhetjük, hogy ezeken árusították is az albumot. A beszámolót író újságíró ezt használhatta fel tudósításához.

Megkockáztatjuk ezért, hogy Pajtás Ödön egybegyűjtött karikatúráit bemutató, a sárvári huszárgyűjteményben is megtalálható album az 1920-as évek elején készült. Több kép már része volt az eredeti kollekciónak, melyet 1905-ben is megvásárolhatott az érdeklődő közönség. Közülük a legtöbb hasonló címen jelent meg az albumban, de új címadás is megjelenik. A huszár a világ legszebb katonája karikatúra például Reingold huszár kistafírozva címmel. Hasonlóképp a Főpróba, mely újból Tisztelegj! megnevezéssel jelent meg.

Szmrecsányi (Pajtás) Ödön képei ma is mosolyt csalnak az arcunkra. Nem kinevetjük a művészt, hanem képei a boldog békeidők világát idézik számunkra.

 

Az album leltári száma: NFM HuT 2017.15.1.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4306 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?