Huszárok drága vére - Muhr Ottmár ezredes


1915. december 11-én több száz kilométerre Limanovától keletre a Nádasdy huszárezred az oroszok ellen kiépített állásokban emlékezett meg az elhunyt bajtársakról. A front csendes volt, ahogy az ezredtörténet mondja, nagyobb akcióra nem kellett számítani. Volt idő az emlékezésre. 1916-ban már más volt a helyzet. Ezidőtájt a huszárok heves harcokat vívtak Erdélyben, Szászrégen térségében a dermesztő hidegben és szélben. Nem volt idő az emlékezésre. 1917 decemberében, a limanovai csatanapot megelőzően tíznapos fegyverszünet lépett életbe, ami után az ellenséges oldalon állók a lövészárkok előtt barátkoztak egymással. December 11-én pedig tábori misét tartottak a csatában elhunyt hősökre emlékezve. Egy év múlva már béke honolt.
December 11. A Nádasdy huszárezred emléknapja. 1914-ben ezen a napon a lengyelországi Limanovánál az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai győztes csatát vívtak az orosz gőzhenger ellen. Muhr Ottmár, a Nádasdy huszárok parancsnoka is súlyosan megsebesült. A lövéseket végül nem élte túl.
A világháborút követően Sopronban, ahol a háború előtt az ezred állomásozott, 1924. december 11-én avatták fel az I. világháborús emlékművet, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotását, mely a Nagy Háborúban elesett 28 Nádasdy huszártisztre és a négyszáznál is több huszárra emlékeztette az élőket és az utódokat. Limanovában pedig, a jablonicei temetőben mai is látható külön emlékmű hív az emlékezésre a következő magyar nyelvű felirattal:
Muhr Ottmár (Kassa, 1860. október 5. – Limanova, 1914. december 11.)

Muhr Ottmárt 1914. december 1-jén nevezték ki a Nádasdy-huszárezred parancsnokának. Az ezredes 1914 júliusától a Nádasdy huszárok tartalékszázadának volt a parancsnoka, de ekkor még alezredesként szolgált. Ezredesi kinevezését augusztus 1-jén kapta meg. Ekkor már majd négy évtizedes katonai pályára tekintett vissza. Aradi, majd nagyváradi iskolai tanulmányait követően 1876-ban, tizenhat éves korában önkéntesként lépett be a császári és királyi 68. gyalogezredhez. Egy évvel később már a temesvári hadapródiskolában tanult, hogy rendfokozatot szerezzen, melyet 1877. október 20-án meg is kapott. Tanulmányait már tizedesként folytathatta, melyet 1880-ban fejezett be hadapród-őrmesterként. 1883. május 1-jétől hadnagy, azaz tiszt lett.
Családjával együtt költözött Sopronba, ahol 1884 óta a nagyhírű császári és királyi 9. huszárezred is állomásozott. Muhr Ottmárt 1885. május 1-jén helyezték át a gyalogezredből a huszárokhoz. 1888-ban főhadnaggyá nevezte ki az uralkodó. Hamarosan az a megtiszteltetés érte, hogy a trónörökös Habsburg Ferenc Ferdinánd főherceg mellé osztották be, aki 1890 és 1892 között volt a soproni huszárok parancsnoka. A herceg az ekkor már főhadnagyi ranggal rendelkező Muhr Ottmár ezredsegédtisztet bízta meg, hogy helyette képviselje az ezredet a városi Kaszinó ülésein.
Magánélete is rendben alakult. 1894-ben házasságot kötött Simon Olga Carolával. A házasságból egy lány és négy fiú született a következő tizenhét év során.

A ranglétrán fokozatosan emelkedett és egyre jelentősebb beosztásokat kapott. 1894-től II. osztályú, 1897-től I. osztályú huszárkapitány. Még ez év szeptemberében a 3. század parancsnoka lett. A soproni törzstiszti tanfolyam elvégzése után nem sokkal őrnagyi rendfokozatba nevezte ki Ferenc József. 1913-ban lett az ezred Rumban (Magyarország) állomásozó I. osztályának parancsnoka. 1914 júliusában nevezték ki a tartalék század parancsnokának.
A galíciai fronton megbetegedett a Nádasdy huszárezred parancsnoka, Haas Sándor ezredes, aki kénytelen volt hazatérni. Helyét ideiglenesen először herceg Sulkowski Edgár őrnagy vette át, de december 1-jétől az uralkodó Muhr Ottmár ezredest nevezte ki a 9-esek parancsnokának. Az ezredes a limanovai csata előtt három nappal, december 8-án érkezett meg a frontra. (tzb)
Felhasznált irodalom
Hegedűs Elemér: A császári és királyi 9.huszárzered Sopronban, Sárvár, 2010.
Hegedűs Elemér: Tiszti arany vitézségi érem a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban (Muhr Ottmár életútja), in: Vasi Szemle LXV (2011):5-6. 633-645.