Legújabb!
Huszáros képeslapok Az első világháborúban nemcsak a csatatéren folyt a küzdelem, hanem a hátországban is. Az egyik háborús fegyver a propaganda volt. Metaforával élve, a képeslapok, ha nem is nehéztüzérségként, de kézi lőfegyverekként feltétlenül szolgáltak.

Huszárok a
Nagy Háborúban

Tűzkeresztség Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetése is még lovasrohamokkal számolt. A négy évig tartó háború azonban már semmiben nem hasonlított a fél évszázaddal korábbi, az iskolában tanult összecsapásokhoz.

A Nádasdy huszárezred első harcai a világháborúban Visszaemlékezésekben gyakran olvassuk, a hadseregparancsnokok lovon, gyönyörű színekben pompázó egyenruhákban vonultak a hadszíntérre. Majd mindenki hatalmas lovasrohamokra, test testelleni küzdelemre számított, ahol a bátorságnak, az ügyességnek döntő szerepe van. Azonban a valóság mindent felülírt. Elkezdődött a Nagy Háború.

Huszáros képeslapok Az első világháborúban nemcsak a csatatéren folyt a küzdelem, hanem a hátországban is. Az egyik háborús fegyver a propaganda volt. Metaforával élve, a képeslapok, ha nem is nehéztüzérségként, de kézi lőfegyverekként feltétlenül szolgáltak.

Huszársírok Limanovánál Egyedülálló felvételt őriz a Huszár Gyűjtemény, mely az 1914. december 11-én lezajlott limanovai csata hős ezredesének, Muhr Ottmárnak és bajtársainak sírját ábrázolja. A felvétel az ütközet utáni napokban készült és eddig ismeretlen volt.

Egy földről felkapott gyalogsági ásóval 1914. december 11-én a hajnali óráktól kora délutánig egy kisváros melletti dombon az első világháború egyik legkiemelkedőbb ütközete zajlott. A főszereplők huszárok voltak, akik visszaverték az oroszok nagy erejű támadását. Limanovánál megállították az orosz gőzhengert is.

Huszárok hóban, fagyban, Kárpátokban 1915 első hónapjaiban a keleti fronton az osztrák-magyar hadvezetőség támadást indított az oroszok ellen. A harcokban a huszárok is részt vettek. Több száz kilométert tettek meg. Nemcsak a gépfegyverekkel, hanem a kegyetlen hideggel is meg kellett küzdeniük.

Jelvényben él az ezred! Az első világháború féltve őrzött tárgyi emlékei közé tartoznak a sapkajelvények, melyek az alakulatok színeit, csapatnemi jeleit, egyéb jellegzetességeit mutatják. Az első ezredjelvények közé tartozik a Vilmos huszárok sapkajelvénye.

Légi harcok, földi pályák A huszárokról kialakult elképzelés szerint az egymással szemben álló katonák szablyájukat kivonva rohannak egymásnak. Kevesen gondolnak arra, hogy az első világháborúban a levegőben is kiválóan helytálltak. Nevük azonban csak néha maradt fenn, történetük szinte ismeretlen.

Lóról szállj! Egy fegyvernem vége a Nagy Háborúban 1917 márciusában megjelent rendelet megszüntette az Osztrák-Magyar Monarchia lovasezredeinek egy részét. A huszárezredek többsége gyalogossá vált, amit a legmagyarabb fegyvernem tagjai tragédiaként éltek meg.

Huszáros húsvétolás Nem mindig sikerült megünnepelni a legszentebb egyházi ünnepet, a húsvétot. Nem telt el év, hogy valahol ezen a napon ne lett volna harc. Azonban volt, ahol nem került sor összecsapásra, sőt az egymással szembeálló morc katonák barátkozni kezdtek.

Nehéz az út hazafelé Az első világháború 1918 novemberében véget ért. Az egyes ezredek elindultak hazafelé, sokszor több száz, sőt ezernél is több kilométert téve meg. Itthon pedig egy bizonytalan politikai helyzet várta őket. A huszárok is haza indultak.

Rögös út egy békeszerződés felé Az első világháborút követő két évtized politikai eseményeit, gazdasági folyamatait, etnikai viszonyait a Párizs környékén lezajlott nemzetközi tárgyalások és az azok nyomán megkötött békeszerződések határozták meg.

Hírlevél

Küldetésünk az ismeretátadás

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15150 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »