Huszárok - 1. világháború

Tűzkeresztség

Tűzkeresztség a nagy háborúban

Takács Zoltán Bálint
2015.02.25
Szepesi Kuszka Jenő: Lóról tüzelő huszárok Ltsz.: NFM - HuT 83.77.1Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetése is még lovasrohamokkal számolt. A négy évig tartó háború azonban már semmiben nem hasonlított a fél évszázaddal korábbi, az iskolában tanult összecsapásokhoz. Már nem került sor döntő ütközetekre, hatalmas lovasrohamokra. A katonák akár több száz kilométeren át húzódó arcvonalon harcoltak, ahol a közhuszár, a baka százada, raja nem több egy apró pontnál. 
A nyíregyházi 14. császári és királyi huszárezred a keleti fronton esett át a tűzkeresztségen. Az 1914. augusztus 23-án a kelet-galíciai Buczacznál (ejtsd: Bucsács, ma: Ukrajna, a Dnyesztertől északra) az orosz erők elleni támadásban az ezred komoly veszteségeket szenvedett. A délutáni órákban lezajlott összecsapás a modern és a hagyományos harcmód furcsa keveréke volt.
Az orosz hadsereg egyik kozák százada lándzsából falat képezett a huszárezred kivont karddal és pisztollyal feléjük vágtató lovasai ellen. Az összeütközés után kialakult tömörülést mind az orosz, mind az osztrák-magyar géppuska sorozatok megtizedelték. A huszárok végül nem kis emberáldozattal szorították vissza a szembenálló erőket. Az ütközet a huszárok számára az első – és tegyük hozzá, az utolsó – lovasrohamot is jelentette.
„Másnap reggel nézegettük véres kardjainkat és azon tanakodtunk, hogy letöröljük-e vagy pedig emlékül meghagyjuk-e véresen. Mindenki azon a nézeten volt, hogy letöröljük, hiszen úgyis lesz még részünk lovas rohamhoz, pedig ez volt a világháború alatt első és utolsó lovasrohamunk…”
Részlet az ezredtörténet kiadatlan kéziratából

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2441 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?