Huszárok - Ezredtulajdonosok

A Nádasdy huszárezred ezredtulajdonosai

Császári szolgálatban

Takács Zoltán Bálint
2015.04.21
gróf Nádasdy Ferenc ezredtulajdonos - Az eredetiről készült fénykép az ezredtörténetben (Nádasdy Ferenc Múzeum Huszár Gyűjtemény, Sárvár)Pálffy, Ebergényi, Nádasdy, Csáky huszárok, vagy Miklós, Liechtenstein huszárok, a kilences huszárok, később pedig a hármasok, mind ugyanazt a huszárezredet jelenti, csak más-más időben és különböző szervezeti elvek alapján. 1769-ig az ezredeket tulajdonosuk alapján nevezték. Az ezredtulajdonost az uralkodó nevezte ki. 1769-ben azonban bevezették a sorszámozást is. Ekkor a Habsburg Birodalom minden ezrede kapott egy számot, ami azonban rendkívül bonyolult rendszert jelentett. Ugyan külön indult a számozás a két fegyvernemnél, a gyalogságnál és a lovasságnál, de a helyzetet bonyolította, hogy ezen belül a rangidősség számított. Ha egy ezredtulajdonos nyugdíjba vonult vagy elhunyt, újraszámozták az egyes ezredeket. Az ezredtulajdonos utáni megnevezés ezért továbbra is fennmaradt. Majd három évtizednek kellett eltelnie, hogy a helyzetet újra rendezzék. 1798-ban új számozást vezettek be, melynél minden csapatnem ezredei külön kaptak számot. A lovas fegyvernemen belül az alábbi csapatnemek voltak: huszárok, dragonyosok, vértesek. A fegyvernemeken belül a számozást a tulajdonos rangidőssége határozta meg. 

A huszárezredek elnevezéséről

1769-ben gróf Nádasdy Ferenc (1708-1783) huszárezrede a 11. rangszámot kapta, elnevezésük röviden Nádasdy huszárok volt. Ugyanez a huszárezred 1798-ban, amikor gróf Erdődy János volt a tulajdonos, a 9. sorszámot kapta. 1802-ben véglegesítették az ezredek éppen viselt hadrendi számát. Nádasdy Ferenc, Erdődy János ezrede így az I. világháború végéig maradt a 9. huszárezred. Egy ezred teljes megnevezésben utaltak a haderő főparancsnokára, a mindenkori uralkodó címére is. A Habsburg haderőt így 1745-ig császárinak, utána császári-királyinak nevezték. 1867 után a közös hadsereg alakulatait császári és királyinak hívták, ugyanis a Magyarországgal megkötött kiegyezés után létrejött a magyar királyi honvédség is. A 9. huszárezred a közös hadsereg részét alkotta. Az ezred elnevezése 1798 után, amikor gróf Erdődy János volt az ezredtulajdonos így hangzott:  császári királyi 9. számú gróf Erdődy huszárezred. Erdődy halála után gróf Frimont János lett az új tulajdonos, a huszárezred elnevezése ezért megváltozott, de sorszáma már nem: császári királyi 9. számú gróf Frimont huszárezred.

1888-ban nagy megtiszteltetés érte a huszárezredet. Az uralkodó, I. Ferenc József trónra lépésének 40. évfordulóján több ezrednek engedélyezte, hogy egykori kiváló hadvezérek nevét viseljék. A 9-eseknek egykori nagyhírű tulajdonosuk, gróf Nádasdy Ferencnek a nevét adományozta. Az ezred elnevezése az I. világháború végéig már nem változott: a császári és királyi 9. számú gróf Nádasdy huszárezred.

Az I. világháborút lezáró Trianoni béke a hadsereg létszámát is előírta. A császári és királyi, illetve az a honvédségről szóló 1868. évi XLI. törvénycikk alapján létrehozott honvéd huszárszázadok, illetve a belőlük alakított honvéd huszárezredek megszűntek. 1921-ben 4 huszárezredet hoztak létre, melyeket 1930-ban a magyar történelem alakjairól neveztek el. Ekkor kapta a 3. honvéd huszárezred a Nádasdy Ferenc nevet. Elnevezése: Magyar királyi Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred. Az ezredben egyébként szolgáltak olyan tisztek, akik korábban a császári és királyi 9. gróf Nádasdy huszárezredben teljesítettek szolgálatot. 

Az ezredtulajdonosok

A 18. században a huszárok egyre fontosabb szerephez jutottak, az állandó hadseregben egyre több ezredet alapítottak. Az uralkodó pátensben utasította az ezredtulajdonost, hogy toborozzon huszárezredet. Czobor Ádám kapta 1688 decemberében adott I. Lipót császártól (1658-1705, magyar király 1657-1705) két ezred alapítására kapott parancsot.

„… két magyar nemzetiségű lovasezred toborzása és
Magyar Királyságunkban való felállítása császári hadiszolgálatunkra.”

Az uralkodó az egyik ezred tulajdonosává Czobor Ádámot, a másik ezred élére pedig gróf Pálffy János ezredest tette. Utóbbi ezred lesz a következő évszázadok során a Nádasdy huszárezred.

Az ezredtulajdonosok eleinte komoly jogokkal rendelkeztek, majd lassan jogkörüket egyre inkább megnyirbálták. Eleinte egymaga ítélkezhetett az ezred tagjai felett. Az ezred bármelyik tagját előléptethette, de ő engedélyezte a katonák szabadságolását is. Ő adott engedélyt a házassághoz, vagy éppen tagadta meg azt. Ha valamelyik tisztje örökös vagy végrendelet nélkül hunyt el, vagyona az ezredtulajdonost illette. Ha volt örökös, akkor is a tiszt egyik lova szintén őt illette. A 18. század közepéig előírta ezrede egyenruhájának jellemzőit.

I. Miklós orosz cár ezredét bemutatja Ferenc császárnak 1833. szeptember 19. Az eredetiről készült fénykép az ezredtörténetben (Nádasdy Ferenc Múzeum

Az ezredtulajdonos jogkörét egyre inkább korlátozták. 1769-től például a törzstiszteket (a csapattisztek felső rétege: őrnagy, alezredes, ezredes) az Udvari Haditanács nevezte ki, de az ezredtulajdonos javaslatát figyelembe vehették. Egyre inkább szokássá vált, hogy a tulajdonosi címet az uralkodó elajándékozta tábornokainak, az uralkodóház tagjainak vagy egy szövetséges uralkodónak. Ezekben az esetekben kineveztek egy másod ezredtulajdonost, illetve az ezred irányítását már az ezredparancsnok, másképp a vezénylőezredes, német eredetű szóval az óbester végezte. A 9. huszárezred tulajdonosságát diplomáciai ajándékként 1833-ban kapta meg I. Miklós orosz cár (1825-1855) és viselte azt 1848-ig. 

A Nádasdy huszárezred ezredtulajdonosai

gróf Pálffy János 1688-1700

báró Ebergényi László 1700-1724

gróf Csáky György 1724-1741

gróf Nádasdy Ferenc (1742-1783)

gróf Erdődy János (1783-1806)

gróf Frimont János (1806-1831)

báró Wieland György (1831-1833)

I. Miklós orosz cár (1833-1848)

másodtulajdonos: báró Wieland György

herceg Franz Liechtenstein (1849-1887)

herceg Thurn und Taxis Lamoral (1887-1903)

A herceg halála után az ezredtulajdonosi cím betöltetlen maradt.

Irodalom:

Ajtay Endre – v. Péczely László: A magyar huszár, Bp. 1936. 121-122.

Korda Ignác: Geschichte des k. u. k. Husaren-Regimentes Graf Nádasdy Nr. 9 (1688-1903). Sopron 1903.

Réfi Attila: A császári-királyi huszárság törzstiszti kara a francia forradalmi és a napóleoni háborúk korában (1792–1815). Bp. - Sárvár, 2014. 63-76.

Zachar József (szerk.): A magyar huszár, Bp. 2000.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2561 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?