Mily csapat ez?

Takács Zoltán Bálint
2015.07.13
Képek a Nádasdy Ferenc Múzeum huszárkiállításából

A huszárok már régen lecserélték egyenruháikat, amikor a közvélemény nagy része még mindig úgy képzelte, hogy a távoli harcterken kék mentében és dolmányban, piros nadrágban rohamoznak a nyeregben biztosan ülő magyar lovas katonák. Holott az I. világháború egyértelművé tette, hogy a színes, messziről is jól felismerhető egyenruhák veszélyt jelentenek, hiszen könnyen beazonosíthatók a fénylő arany- és ezüstgombok, a csákók fekete vagy fehér lószőrforgói, a menték és dolmányok élénk színei. 1915-ben a huszárok is elveszítették régi ruházatukat, és a tisztek esetében ugyan még néhány motívum emlékeztetett a régi időkre, a legmagyarabb fegyvernem katonája szürkébe öltözött. Idáig azonban hosszú út vezetett. A történet elején nem is tudjuk pontosan. Az egységes egyenruha bevezetését már Mátyás király (1458-1490) idején többen is feltételezik, de ekkor még inkább az egyén döntése és a praktikum, no meg a pénztárca határozta meg a ruházatot ugyanúgy, mint a fegyverzetet. 

Komoly változást nem is a török kor eleje hozott, hanem inkább a második fele. Érdemes megjegyezni, hogy az Oszmán Birodalom reguláris katonája egységes ruházatban vonult. Európában inkább az 1600-as évektől figyelhető meg, hogy az egy-egy csapathoz tartozók nagyjából egységesen is öltözködnek. Mégis a kontinens életében máig ható változásokat hozó harmincéves háború (1618-1648) jelentette a fordulópontot, nem az Oszmán Birodalommal folytatott küzdelem. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy szükség van egy olyan hadseregre, mely nem széled szét, amikor egy hadjárat véget ér, hanem mindig elérhető, mindig hadba vethető, azaz a táborban marad. Megindult az állandó hadseregek kialakulásának időszaka. A mindig bevethető hadsereg azonban nemcsak hatalmas összegeket emésztett fel, hanem új szervezési elveket igényelt. A tartományok, a megyék, a városok, a földesurak már nem tudtak egy állandó sereget fenntartani, ehhez már az államra volt szükség. Az állami hadseregek nagysága egyben megkívánta a központi szervezést. 

Az uralkodó egy-egy ezred alapítására utasítást adott egy híres hadvezérnek, egy jó nevű nemesnek, de egyben pontosan előírta, hány főből álljon az alakulat, milyen fegyverrel rendelkeznek, hogyan épüljön fel a belső struktúrája. Az ezredtulajdonosnak, aki a megbízást kapta, azonban eleinte, a 18. század közepéig komoly jogai voltak, mely alapjaiban határozta meg ezredének az életét. Az egyenruha színeinek a meghatározása talán a legkevesebb volt, ugyanis sokáig pallosjoggal is rendelkezett, azaz halálbüntetést is kiszabhatott. Jogai azonban egyre inkább formálissá váltak, a központi irányítás szinte mindenről rendelkezett.

A magyar huszárok esetében Mária Terézia (1740-1780) kora a meghatározó. Kevésbé ismert, hogy fia, II. József a hadügyekre komoly befolyással bírt, ugyanis 1765-től ő volt a német-római császár. A 18. század közepe a nagy reformok ideje, folyamatosan változtatják az ezredek felépítését, a fegyvereket. Minden változtatás mögött természetesen a hadi tapasztalatok figyelembevétele van, hiszen a században a közép-európai Habsburg Birodalom, benne a huszárság is számtalan fronton folytatott háborút. 

Kiállításunk második termében lényegre törően mutatjuk be egyenruhák, fegyverek, metszetek, festmények segítségével, személyes sorsokon is keresztül a huszárság több mint két és fél évszázados gazdag történelmét, melyet az állandó hadseregek keretében töltött. Végigkövetjük az egyenruhák, a szablyák változásait. Bemutatjuk, hogy a különböző korok képzőművészeti alkotásai miként ábrázolták a bátor huszárt, aki nemcsak Európában, de távoli földrészeken is helyt állt. A sok-sok érdekes és egyedi tárgy mellett eddig nem ismert dokumentumokat is bemutatunk. Többek között egy olyan ezredesi kinevezést, melyet az uralkodó, Ferenc József nem németül, hanem magyarul írt alá. A dokumentum igazi ritkaság. 

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Kapcsolódik:

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2441 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?