Az I. világháború

Takács Zoltán Bálint
2015.07.13
Az I. világháború - Huszárkiállítás a Nádasdy Ferenc Múzeumban

Minden egy pisztolylövéssel kezdődött, de senki nem sejtette, hogy nemcsak két életet oltanak ki a gyilkos golyók, hanem több millió hétköznapi emberét. Senki nem sejtette azt sem, hogy a merénylet szíven találja a nagy birodalmakat, véget ér a Habsburgok és az Oszmánok birodalmának évszázados története, egymással folytatott harcai, de véget ér a nagy német álom is. Senki nem sejtette, hogy a ravasz elhúzása elvezet egy új birodalom, a Szovjetunió létrejöttéhez, majd újraszületik a német birodalmi eszme még több értelmetlen és szörnyű halált hagyva maguk után. Már tartott a 20. század, de igazán most kezdődött.

I. Ferenc József mindent megfontolt és mindent meggondolt, és nem látott más lehetőséget, mint hogy hadat üzen Szerbiának, melyet okolt a trónörökös haláláért az Osztrák-Magyar Monarchia. A dualista állam azonban nem készítette fel hadseregét a háborúra, mert nem is tervezte, hogy nemcsak elhúzódik, hanem ráadásul világháborúvá szélesedik a korlátozott összecsapás. A hadsereg része volt 16 császári és királyi huszárezred és 10 magyar királyi honvéd huszárezred. Azzal az osztrák-magyar hadvezetés is tisztában volt, hogy a huszárság, és általában a lovasság nem a csaták eldöntésében játszik majd szerepet, hanem sokkal inkább a felderítésben. A feladatuknak a huszárok eleget is tettek, számtalan hőstettet végrehajtva, sok reménytelen helyzetből szabadulva. De sokszor nem sikerült a feladat végrehajtása, a huszárok nem egyszer a front mögé kerülve gyűjtötték össze az információkat, ami nagy veszélyekkel járt. Sok hősi halált halt huszárnak a nyughelyét sem ismerjük. 

A háború előrehaladtával, ahol egy új front nyílt, oda huszárokat is rendeltek. A harcmodor azonban már a háború elején teljesen más volt, mint amire a hadsereget általában kiképezték. Fogalma se volt a katonának, mit kell tenni egy ellenséges repülő felbukkanásakor. A hadsereg utánpótlása is akadozott, hiszen olyan területekre is eljutottak a Monarchia seregei, ahol nem voltak vasútvonalak. Nem maradt más hátra, mint a lakosságtól elvenni. 

A huszárok napokig szinte csak a nyeregben ültek, ugyanis miután a vonat a frontra kiszállította őket, egyből hű társuk hátára ültek. Helyzetüket ruházatuk sem könnyítette, sőt életveszélybe sodorta a színes egyenruhába öltözött katonákat. A Monarchia hadseregének többi fegyverneme már csukaszürke ruhában harcolt, a huszárok 1915-ig még a régi díszes ruházatban. Ekkor cserélték le szürke színűre. A kiállításban látható festmény még a régi állapotot tükrözi, készítési éve is ezt tükrözi: 1915. A katonák, legyenek gyalogosok, tüzérek, huszárok új divatot is teremtettek. Sapkájukra ezredük, hadosztályuk jelvényeit tűzték. Egy ilyen gyűjtemény minden gyűjtő álma. A kiállításban teljes sorozatokat mutatunk be. 

A katonai térképek ma fontos források a háború történelmének kutatói számára, de az unokák, dédunokák számára is. A térképeket ugyanis nemcsak nézegették távoli helyeket keresve, hanem használták a harc közben stratégiák kidolgozására. A berajzolt jelek mind e használat nyomai.

A kiállításban nemcsak egyenruhákat, sapkajelvényeket, térképeket mutatunk be, hanem fényképek és leírások segítségével felidézzük a Nádasdy huszárezred katonáinak személyes küzdelmét is. 

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Kapcsolódik:

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2294 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?