Kincstár. Berlintől Káposztásmegyerig

Takács Zoltán Bálint
2015.07.13
Kincstár - Huszárkiállítás a Nádasdy Ferenc Múzeumban

A lovasverseny az európai történelem része, a polgárosodás jelképe. Széchenyi István is ezért tartotta fontosnak a magyarországi lovassport fejlesztését. A polgárosodás jele ugyan, hogy rendszeres versenyeket rendeznek, de a lovassport gyökerei mégis a katonai életben kereshetők. A motorizáció előtt a katona, a huszár lovon közlekedett, harcolt. Tudásának részét képezte a lóval, annak kezelésével, ápolásával kapcsolatos minden ismeret. A tapasztalatok megmutatásának helye és ideje a harc volt, amikor minden attól függött, mennyire felkészült a lovon ülő huszár. A boldog békeidőkben azonban számtalan olyan obsitlevelet adtak ki, melyben a 12 évnyi szolgálat alatt sem a tiszt, sem a közhuszár háborúban nem vett részt. Nem maradt más hátra mint versenyeket rendezni, eleinte inkább csak az ezreden belül, lassan azonban nagy közönség előtt is. A katonai sport a Monarchiában is úri passzió lett.

Az I. világháború után azonban ennél jóval több is, méghozzá az ország imázsának építője. A trianoni békeszerződés teljesen elszigetelte Magyarországot, nemcsak a közvetlen szomszédságban, hanem Európában is. Ezért a magyar döntéshozók a lovassport fejlesztésében látták azt a lehetőséget, mellyel az ország ha nem is törhet ki az elszigeteltségből, de pozitív képet tud magáról kialakítani. A lovassport így a diplomácia eszköze lett. A Budapestre akkreditált diplomáciai testületek az ezredek háziversenyeinek rendszeres vendégei voltak. A hazai versenyek mellett pedig a versenyzők nemzetközi megmérettetésen is részt vettek. A külföldön szerzett tapasztalatok azonban erőteljesen rávilágítottak a magyar lovassport hátrányaira. Hiába volt a hazai jó felkészülés, a stílus, az akadálypályák nagyon sokat változtak néhány év alatt. A húszas években külföldi versenyeken járt magyar sportolók kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy a Monarchia idején megszerzett ismeretek már csak alapot jelenthetnek a fejlődéshez, de inkább a gyökeres változtatáshoz.

A magyar állam ezért a harmincas években erőteljes fejlesztésbe kezdett, melynek egyik fő helyszíne a Pest megyei Örkénytábor  lett. A teljes felszereltségű lovaspályák, istállók a legmodernebb kihívásoknak is megfeleltek. A tábor parancsnokai képzett lovassági katonák voltak, ami egyben jelzi, hogy nemcsak sportcélú edzés folyt itt, hanem a lovastisztek képzése is. Csak sorolni lehetne azokat a neveket, akik a hazai és a nemzetközi megmérettetésen is megállták a helyüket, még akkor is, ha nagy kiugrást nem sikerült elérniük. A legfontosabb eredményt a Nádasdy huszárezredben is szolgált Platthy József érte el az 1936-ban megrendezett berlini olimpián, ahol díjugratásban bronzérmet nyert.

Az elegáns kékfalú teremben a két világháború közti lovassport eredményeit személyhez kötötten mutatjuk be. Minden egyes versenydíj egyedi, nemcsak azért mert a maiaktól eltérően iparművészeti remekek is találhatók köztük. Az emberi teljesítmény állandó jelenlétét lehet ugyanis hozzájuk kapcsolni. A kiállításban egymás mellett sűrűn elhelyezve sorakoznak a versenyek díjai, az olimpiai emlékek. Aki ide belép, büszke lehet arra, hogy a magyar lovassport a két világháború között megállta helyét a nehéz körülmények ellenére is.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Kapcsolódik:

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2294 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?