Huszárok - Életrajzok

Platthy József sikere a berlini olimpián

Takács Zoltán Bálint
2016.08.09
Platthy József Sellő nevű lován a berlini olimpián 1936-ban (ltsz: NFM HuD 92.9.1)

1936. augusztus 1-jén, szombaton délután, szemerkélő esőben megrendezett ünnepséggel hivatalosan is megkezdődtek Berlinben a XI. Nyári Olimpiai Játékok. A versenyeken 49 ország sportolói mérték össze tehetségüket csapatban és egyéniben. Eredetileg ötven ország vett volna részt az olimpián, a spanyol csapat is megérkezett, de a július végén kitört polgárháború miatt lemondták a részvételt és hazautaztak.

A nemzetek felvonulásában a csapatok jelenlévő képviselői elhaladtak a berlini stadion tribünje előtt, ahol többek közt a német kancellár, Adolf Hitler, valamint Pierre de Coubertin báró, a modernkori olimpiai játékok kezdeményezője fogadta üdvözlésüket. A híres Hindenburg léghajó díszkört írt le a stadion felett. Az Amerikai Egyesült Államok csapata előtt felvonuló, a játékokon több mint kétszáz fővel résztvevő magyar egység zászlóját Bácsalmási Péter atléta vitte, de a menetben ott volt többek közt Malanotti Lajos huszárezredes és Binder Ottó alezredes is. A mai gyakorlattól eltérően a nagyszabású ünnepi műsorra nem a nemzetek felvonulása előtt került sor, hanem este nyolc órakor.

A berlini játékok egyik újdonsága volt az olimpiai láng váltófutással történő érkezése. A lángot Olümpiában gyújtották meg tükrök segítségével és stafétaváltásokkal érkezett meg a német fővárosba. Ide Drezdából hozták dél körül, majd tízperces váltásokban adták kézről kézre, míg a megnyitó ünnepség végén megérkezett a maratoni kapun át a stadionba. Az olimpiai láng fellobbanásával és az eskü letételével hivatalosan is kezdetét vette az olimpia. A lángstaféta ezután nem állt meg, hanem folytatta útját a kikötőváros, Kiel felé, ahol augusztus 3-án oltották el az olimpia oltáron.

Az augusztus 16-ig tartó versenyek a magyar csapatnak végül 10 arany, 1 ezüst és 5 bronzérmet hoztak, ami az éremtáblázaton az előkelő harmadik helyet jelentette. Az öt bronzérem között volt a magyar lovassport olimpián eddig elért legnagyobb eredménye, Platthy József díjugratásban elért harmadik helyezése. 

A legnagyobb eredmény

Platthy József százados és tiszttársainak a vonata 1936 júliusának utolsó napján gördült be Berlin központjába, a tiergarteni pályaudvarra. A magyar csapat lovas számokban versenyző tagjai érkeztek meg ekkor, többek között az 1928-ban Amszterdamban megrendezett olimpián már versenyző Malanotti Lajos ezredes, aki a csapat vezetője volt. Szintén Platthy társaságában érkezett Binder Ottó, aki szintén tapasztalt olimpiai résztvevő volt. A versenyzők a magyar olimpiai falu vezetőjének társaságában gépkocsikkal szállásukra hajtottak.

Platthy József nagyszerű eredményét az 1926-ban született Sellő nevű lovával érte el, mely Gömbös Gyula tulajdonában állt. A huszárszázados már az 1930-as évek elejétől lovagolta a miniszterelnök lovát, de véglegesen 1935-től tartozott a keze alá. A lóról köztudott volt, hogy rendkívül érzékeny, egyáltalán nem tűrte a sarkantyút. Az olimpián ezért Platthy volt az egyetlen, aki sarkantyú nélkül ülte meg lovát.

A berlini pályáról eltérőek voltak a vélemények. A nemzetközi sajtó különösen nehéznek vélte, mely szerinte nagyon összetett, ráadásul az akadályokat is a hagyományoktól eltérő távolságban állították fel. A gyepet is nemrégen telepítették, és a nagy esőzések miatt felázott. A pálya nehézségét mindenképp mutatja, hogy a versenyzők közül az első körben senki nem tudta hiba nélkül végig lovagolni. Lovának háromszori ellenszegülése miatt például kizárták Barcza Elemér tüzér főhadnagyot, de Shaurek Ottmár huszárszázados lova is ellenszegült, majd levert egy akadályt.

Platthy József mindezek ellenére későbbi emlékezésében könnyűnek találta a pályát. Neki inkább lova okozott gondot, ugyanis a verseny előtti időkben éppen párzási időszakban volt, ami miatt különösen kezelhetetlenné vált. Szerencsére augusztus 16-ára, amikor sor került a díjugratásra, ló és lovasa újra harmóniában volt.

Az olimpia utolsó napján került sor Platthy Józsefre. A díjugratást az olimpiai stadionban rendezték 54 lovas részvételével, akik 18 nemzetet képviseltek. A leglátványosabbnak tartott versenyszámon különböző magasságú és szélességű akadályokkal küzdöttek meg a versenyzők. Az akadályok magassága 1,3 és 1,6 méter között mozgott, a vizesárok szélessége pedig 5 méter volt. 

Platthy József berlini bronzérme a sárvári múzeumban (ltsz: NFM HuT 92.11.1)

Platthy József a magyar versenyeken 1934-től nyerte a díjugratást. Az olimpián utolsó versenyzőként indult neki. Jó iramban haladt, azonban a hetedik akadálynál Sellő hátsó lábával leverte az akadályt. A 13. akadálynál, mely egy vizesárok volt, a ló megérintette a korlát szélét. Végül nyolc hibaponttal fejezte be a huszárszázados a verseny első részét. Az időeredmények és hibapontok összesítésénél ugyanis kiderült, hogy holtversenyek alakultak ki, ezért összevetésre volt szükség.

Az első helyért egy német és egy román főhadnagy indult újra neki a pályának, a harmadik helyért pedig Platthy József mellett egy Amerikai Egyesült Államokból érkezett lovas, valamint egy belga százados. Az összevetéshez nehezítették a pályát, ugyanis két akadályt felemeltek 1,7 méterre, illetve a vizesárkot fél méterrel kiszélesítették.

Az első helyet végül a német Kurt Hesse főhadnagy nyerte Tora nevű lován, ezüstérmes a román színekben versenyző Henri Rang főhadnagy lett. Platthy 7.50-kor lovagolt és hibapont nélkül vette az akadályokat. Sellő is nyugodt volt végig, bár egyik kengyele elveszett. A főhadnagy így érte el a magyar lovassport azóta sem túlszárnyalt eredményét. 

Utóhang

Platthy József huszárszázados a berlini olimpián elért eredményéért megkapta a Toldi Miklós Ezüst Érdemérmet. A versenyzéssel természetesen nem hagyott fel, 1941-ig minden évben a díjugratás magyar bajnoka lett. Már az olimpia után egyből utazott tovább a lovascsapat Aachenbe. Itt első nap Sellővel hibátlanul teljesítette a pályát, azonban ez volt az utolsó együttes versenyük. Gömbös Gyula ugyanis úgy döntött, hogy eladja lovát, akit végül egy holland úrlovas vásárolt meg. Szomorú Sellő sorsa. A részleteket nem ismerjük, annyit tudunk, hogy 1945-ben a kanizsai tüzérek ismerték fel és temették el az elpusztult lovat.

1942 májusában csapatszolgálatra vezényelték Platthyt. Az örkénytábori sportfelkészülést frontszolgálatra cserélte a 105. könnyű hadosztálynál. 1943. augusztus 1-jén alezredessé léptették elő. Sport pályafutását így katonai szolgálat kereteli, ugyanis 1922-ben a Ludovika Akadémia elvégzése után hadnagyként a magyar királyi 3. Nádasdy huszárezredhez helyezték, annak tolnai osztályához (3/II). Három év múlva pedig a soproni huszárosztályhoz (3/I) került.

A két világháború közti lovas sportéletet bemutató terem a sárvári huszárkiállításon

A II. világháború után hamarosan nyugdíjba helyezték, megélhetését fizikai munkavégzéssel biztosította. 1953-tól újra a lósport közelében dolgozhatott mint idomár. Szinte élete végéig minden nap lovagolt Zsiga bácsi, hiszen sokan így ismerték. 85 évesen még versenyzői engedélyt kért. 1990 decemberében, kilencvenéves korában hunyt el Budapesten. Hamvait kívánsága szerint a Nógrád megyei Karancskesziben, születése helyén helyezték végső nyugalomra.

Olimpiai érméjét, babérkoszorúját és emlékeit özvegye ajándékozta a sárvári múzeumnak, amelyek állandó huszárkiállításán méltó környezetben tekinthetők meg.

 

Berlinben a bronzérem megnyerése után Platthy József táviratot küldött Sellő korábbi edzőjének, Reznek Jenőnek:

„Nagyon köszönöm Neked mindazt a fáradságos és vesződséges munkát, amelyet Sellőbe fektettél, s melynek gyümölcsét – úgy hozta a sors – legnagyobbrészt én élvezhetem.”

Irodalom

Bene János – Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945., Nyíregyháza, 2003.

Ernst József: 100 év a magyar lovassport történetéből, 2 kötet 1920-1944, Bp., 2014.

Győr Béla – Klész László: Katonaolimpikonok. Magyar hivatásos katona sportolók a modernkori olimpiai játékokon, Bp., 2012.

MTI Sportkiadás. Olympiai Különszolgálat 1936. augusztus (http://library.hungaricana.hu/hu/)

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Kapcsolódik:

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2441 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?