Huszárok - Ezredtulajdonosok

Az uralkodó szolgálatában

Takács Zoltán Bálint
2015.04.16
Az uralkodó szolgálatában

A harmincéves háború (1618-1648) után III. Habsburg Ferdinánd mint német-római császár (1637-1657) elrendelte, hogy az addigi szokásoktól eltérően néhány ezredet ne oszlassanak fel, hanem továbbra is maradjanak fegyverben. Ezzel a Habsburg Birodalom területén megszületett az állandó hadsereg. Háborúk idején természetessé vált, hogy új alakulatokat hozzanak létre, melyeket békeidőben azonban szélnek eresztettek. A 17. század második felétől azonban már voltak olyan egységek, melyeket nem oszlattak fel, hanem az év minden napján az uralkodó rendelkezésére álltak.

Az ezredtulajdonosokat a mindenkori uralkodó bízta meg, hogy az alapítópátensben előírt létszámban hozza létre csapatát. Az ezredalapítások száma háborúk idején gyors ütemben emelkedett. Ha a tulajdonos időközben elhunyt, ezrede élére új személyt neveztek ki, akit szintén ezredtulajdonosnak, röviden tulajdonosnak hívtak. Az ezredet a hadrendi számozások bevezetése (1769) előtt aktuális tulajdonosukról nevezték el. A Nádasdy huszárezred megnevezés alatt a 18. században azt az alakulatot értették, melynek tulajdonosa Nádasdy Ferenc tábornagy volt 1741-től 1783-ban bekövetkezett haláláig. Az ezredet azonban jóval korábban, 1688-ban alapították. I. Lipót német-római császár (1658-1705) ekkor bízta meg Czobor Ádámot két huszárezred felállításával. A két ezred közül az egyik tulajdonosává a császár Czobor Ádámot tette, másik ezredének pedig gróf Pálffy Jánost. Mivel az ezredet nem oszlatták fel, Pálffy János halála (1700) után az uralkodó gróf Ebergényi Lászlót nevezte ki ezredtulajdonossá, huszárjai így Ebergényi huszárok lettek. A sorban ezután következett gróf Nádasdy Ferenc. Az 1802-ben véglegesített hadrendi számuk pedig a 9-es lett.

1888-ban több ezrednek is engedélyezte I. Ferenc József, hogy nagyhírű tábornokok, meghatározó történelmi személyek nevét vegyék fel. A császári és királyi 9. huszárezrednek gróf Nádasdy Ferenc tábornagy nevének felvételét engedélyezte. Jogutódjuk az I. világháború után a magyar királyi 3. honvéd huszárezred lett.

I. Ferenc József 1888-ban a császári és királyi 3. huszárezrednek gróf Hadik András nevét adományozta. A szóban forgó ezredet I. Lipót császár parancsára hozták lére. A megbízást gróf Forgách Simon tábornok kapta 1702 márciusában. A Rákóczi szabadságharc idején Forgách gróf elpártolt a császár mellől és a szabadságharc mellé állt. Ekkor ezredének tulajdonosi jogait Lehoczky Mártonnak adta az uralkodó. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 1888-ban I. Ferenc József egy olyan huszárezrednek adományozta gróf Hadik András nevét, melynek a híres tábornagy soha nem volt a tulajdonosa. Hadik az 1734-ben alapított császári 6. huszárezrednek volt a tulajdonosa 1768-tól 1790-ig.

Az ezredtulajdonosság eleinte jelentős jogokkal járt. Röviden azt is mondhatjuk, a tulajdonos az ezred minden tagja felett rendelkezett. Fegyelmi ügyekben ítélkezett, beiktatta és kinevezte tisztjeit, rendelkezett az ezred vagyona felett, örökölhette tisztjeinek hagyatékát. Az idők folyamán azonban egyre kevesebb jogkörrel bírt. Az 1800-as években pedig már szokássá vált, hogy egy-egy ezred tulajdonosi címét szövetséges uralkodócsaládok tagjai kapták meg. Ilyenkor az új tulajdonosnak semmi különleges joga nem volt. A Nádasdy huszárok tulajdonosa 1833-tól másfél évtizedig az orosz cár, II. Miklós volt. A császári és királyi 11. huszárezred utolsó ezredtulajdonosa pedig III. Ferdinánd bolgár cár volt.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2294 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?