Huszáros - Egyperces

Az utolsó huszármentés avatás

… majd irány a háború

Takács Zoltán Bálint
2016.10.14
Az utolsó huszármentés avatás (ltsz. NFM - HuD 90.15.1)

Az alig egy éve megkoronázott Ferenc József magyar király 1868 decemberében szentesítette a honvédség létrehozásáról szóló törvényt, ami után megkezdődött az új hadsereg szervezése. A rendelkezések értelmében 28 önálló, azaz ezredbe nem szervezett honvéd huszár, illetve Horvátországban 4 dzsidás századot állítottak fel. 1871-ben a 32 lovasszázad mellé további nyolcat hoztak létre. 1874-ben négy századonként egy ezredet alakítottak, így jött létre az a tíz huszárezred, melyek mindegyike harcolt az I. világháborúban.

A sorozások eleinte ugyan nem hoztak komoly sikert, de tisztekre feltétlenül szüksége volt az új honvédségnek. Nagyon sokan közülük harcoltak a szabadságharcban, illetve többen a közös hadseregből léptek át a honvédséghez. Mindezzel párhuzamosan megindult a tisztek képzése is.

Már a 18. század végén határozott elképzelések születtek a magyar tisztképzés kereteinek létrehozásáról. Nem valósult meg, mégis érdemes megemlíteni, hogy 1802-ben törvény mondta ki, hogy a pesti egyetemen hozzanak létre egy katonai tudományokkal foglalkozó tanszéket. Hat év múlva, az 1808. évi VII. törvénycikk elrendelte nemzeti katonai akadémia létrehozását, melyet az uralkodó, I. Ferenc király feleségének a neve után Ludovika Akadémiának neveztek el. Hosszú időszak következett, míg a magyar nyelvű tanítás megkezdődhetett. A pesti intézmény végül három éves képzéssel 1872-ben nyitotta meg kapuit, igaz, az épület már 1836-ban elkészült.

A most bemutatott fénykép az utolsó mentébe öltözött huszáravatást örökítette meg. Az első világháború kitörése után a Ludovika tanárainak egy része a frontra vonult, illetve őket követték azokat az ifjak, akiket augusztus 1-jén avattak tisztté. A tisztté avatás hagyományos időpontja az uralkodó, Ferenc József születésnapja, augusztus 18. volt. A küszöbön álló háború miatt azonban ezt az időpontot előrehozták augusztus első napjára. Az ekkor felavatott tisztek már indultak is a frontra.

A III. évfolyam ugyan elkezdte tanulmányait, azonban végül nem fejezték be azokat, hanem 1914. október 15-én megtörtént az avatásuk a Ludovika előtti téren. Erről a sárvári Huszár Gyűjteményben csak egy fotómásolat van.

Az avatás után azonban készült a felavatott huszárokról egy csoportkép a Ludovika szobor előtt, melynek egyik eredetije bekerült gyűjteményünkbe. A kép hátoldalán az avatott huszárok nevét olvashatjuk. A tisztjelölteket Ferenc József október 4-én kelt rendelete alapján avatták hadnaggyá és rendelték egyben őket a tíz magyar királyi honvéd huszárezred egyikéhez. A legtöbbet, 3 főt a debreceni 2. honvéd huszárezredhez irányítottak, a többihez általában 2 főt, a legkevesebbet, azaz 1 hadnagyot kapott a varasdi 10. honvéd huszárezred.

A kép címe sem véletlen. A frontra az Osztrák-Magyar Monarchia minden huszáregysége az előírt, hagyományos színes egyenruhájában ment. A fronton hamar kiderült azonban, hogy a messziről is könnyen kiszúrható uniformisok a modern hadviselésben nem szolgálják a hatékony védelmet, sőt jól kijelölik viselőjüket a célpontot kereső lövészeknek. Ezért a következő év őszére lecserélték a kék mentéket, dolmányokat, a buzérvörös nadrágokat tábori szürke egyenruhára. A huszárság elindult egy olyan úton, melynek végén már nemcsak harcmodorában hagyta el kényszerűen huszár hagyományait, hanem kinézetében és végül felszerelésében is. A fennmaradt felvétel ezért is fontos számunkra. (tzb)

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Kapcsolódik:

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2561 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?