Huszáros - Egyperces

A hazáért mindhalálig! Az utolsó Ludovikás avatás

Takács Zoltán Bálint
2016.11.15
Az utolsó Ludovikás avatás Körmenden (ltsz: HuD 93.1.1)

A Ludovika Akadémiát, a magyar tisztképzés meghatározó intézményét egy 1808-ban megalkotott törvénycikk hozta létre. Az alapítás előkészületéhez tartozott egy gyűjtés, melyhez az uralkodó, I. Ferenc harmadik felesége, a modenai hercegnő, Mária Ludovika szintén komoly összeggel járult hozzá. A tudományos alapú tisztképző épületét a törvénycikk eredetileg Vácra jelölte ki. Az itteni épület és vele együtt az akadémia a királynő tiszteletére a Ludovika nevet kapta. Az idő szeszélye és a politika viharai azonban elsodorták a megnyitás időpontját. Közel hat és fél évtizedet kellett várni, hogy meginduljon a magyar nyelvű tisztképzés, de már nem Vácon, hanem Pesten, ahol elvileg 1836-tól várta az ifjakat a Pollack Mihály tervezte épület.

Az Osztrák-Magyar Monarchia honvéd gyalogos és lovassági tisztjei, majd 1912-től a tüzértisztek is a kiváló intézményben szerezték meg azokat az ismereteket, mellyel helytálltak az életben. Az első világháború utolsó évében indult meg végül a műszaki tisztképzés. A háború történetéhez tartozik, hogy a huszárok képzése is folyamatos volt, de az utolsó huszár egyenruhában történt tisztavatásra 1914. október 15-én került sor.

A háborút lezáró békerendszer, benne a Magyarországgal megkötött trianoni, a magyar tisztképzésre is rányomta bélyegét. A 35 ezer főben maximált hadsereg tisztjeinek felsőfokú képzése kizárólag a Ludovika Akadémián zajlott a két világháború között. 

Avatások

A hagyományokhoz híven a hároméves képzés után a harmincas években még egy éves csapatszolgálat következett. Szintén ezekben az években vezették be a két tanulmányi főcsoportot, mely szerint az elsőben a gyalogság, a lovasság és a tüzérség tisztjeinek a képzése folyt, méghozzá a Ludovika történelmi épületében. A második főcsoportban a műszaki, híradó és a folyamőr tisztképzés folyt a Hűvösvölgyben. Utóbbi intézmény 1939-ben felvette a Bolyai János Műszaki Akadémia nevet.

A tisztavatásokra a békeidőben augusztus 20-án került sor, ettől csak ritkán tértek el. 1942-ben például Horthy Miklós születésnapján, június 18-án avattak tiszteket. Az avatás rendje szigorú szabályok szerint zajlott. Reggel az avatásra váró tiszteknek felolvasták a hadnagyi kinevezést, majd átnyújtották az Akadémia elvégzéséről szóló oklevelet, végül a Ludovika gyűrűt. Az ünnepélyes eskütételt már hatalmas tömeg kísérhette nyomon az Akadémia kertjében. A honvéd vezérkar főnökét, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredest, aki egyben a kormányzót is képviselte, az Akadémia parancsnoka fogadta. A köszöntések után a hadnagyok levették a fejfedőt, eskühöz emelték kezüket és mondták el az eskü szövegét, melynek befejezéseként egyként kiáltották: Isten minket úgy segéljen! Ámen. Az eskü után a vezérkar főnöke mondott beszédet, majd a Szózat elhangzása után díszmenettel fejezték be az ünnepséget.

Az utolsó

1944-ben az augusztusi avatáson a kormányzó is megjelent. Október 15-én Horthy Miklós kiugrási kísérlete kudarcot vallott, megtörtént a nyilas hatalomátvétel. Ekkor már Magyarország területén dúltak a harcok.

A Ludovika Akadémia növendékei ekkor a Nyugat-Dunántúlon tartózkodtak. November 15-én itt, Körmenden került sor az utolsó avatásra. A tisztképző székhelyét ugyanis a határmenti kisvárosba helyezték át. A Batthyány-kastély kertjében minden a körülményekhez igazodott. Oklevelet nem kaptak a tisztek, mert azokkal nem készültek el, hanem csupán egy igazolványt. A köszöntőbeszéd elhangzása után felolvasták Szálasi Ferenc rendeletét az idő előtti avatásról, hiszen korábban került sor a ceremóniára. Az esküt az Akadémia zászlaja előtt tették le. A parancsnok beszédére a legjobb eredményt elérő hadnagy válaszolt. Az utolsó mondat is elhangzott: „A Duna, Tisza, Dráva, Száva és a Kárpátok visszhangozzák szavainkat, a Hazáért mindhalálig!”.

Egy fénykép

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszár Gyűjteménye őriz egy bekeretezett fotót, mely az ezen a napon avatott ifjú huszárhadnagyokat ábrázolja tanáraikkal. Itt látjuk többek közt Némethy Bertalan huszárszázadost, aki korábban a Don-kanyarban teljesített szolgálatot, 1943 januárjában megsebesült. Kiváló lovasként lovaglótanár volt Körmenden 1944. augusztus végétől. Kubinszky Jenő huszáralezredes a Ludovika elvégzése után, 1921-től két évtizeden át, 1940-ig a magyar királyi 3. honvéd huszárezrednél, azaz a Nádasdy huszároknál szolgált. 1941-től a Ludovika Akadémia oktatógárdáját erősítette.

Az avatás után a huszárok egy része követte az áttelepített intézményt Németországba. Többek újonckiképzésben vettek részt Bajorországban. Volt, aki fogságba esett, majd később hazatért, vagy emigrációba vonult. Katonai szolgálatukat általában feladták, még az is, aki a háború utáni demokratikus hadseregben vállalt szolgálatot. Utóbbiakat a kommunista hatalomátvétel után leszerelték, sőt volt, akit kitelepítettek. Csak alkalmi munkákból, illetve segédmunkásként tudták folytatni életüket.

Vécsey Kálmán: Huszárok (ltsz. NFM - HuT 2000.19.1)

A felső sorban, balról a hatodik vitéz Vécsey Kálmán, aki 1946-ban haza tért egy rövid ideig tartó amerikai fogság és dániai tartózkodás után. Megélhetését a hadseregben el sem képzelhette, birtokát 1949-ben elkobozták. Kézügyességét használta ki, volt grafikus tervező, de dekorátor is. A forradalom után bebörtönözték, 1958 februárjában szabadult. A hetvenes évektől kezdett el festeni. Amikor 1944. november 15-én elhangzott tőle is a Hazáért mindhalálig!, nem gondolta, hogy a hazának nem lesz rá szüksége. (tzb)

 

Irodalom

Bene János – Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945, Nyíregyháza, 2006.

Siposné Kecskeméthy Klára-B. Kalavszky Györgyi: A Ludovika, Bp., 2011.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Kapcsolódik:

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2561 embernek.

Ha érdekel a huszárok története, életük, harcaik, fegyvereik, akkor érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza

Olvasta már?